Vár a Csíksomlyói Búcsú!
Akár vallásos az ember, akár nem, a csíksomlyói búcsú igen érdekes esemény mindenki számára. Az idelátogató embereket többnyire az a remény vonzotta, illetve vonzza ide, hogy teljes bűnbocsánatot nyerhet. A hit csodákra képes – többek között arra, hogy az a rengeteg ember a világ minden tájáról mind felkerekedjen, és ugyanazokkal a szándékokkal, érzésekkel telve ellátogasson Erdélybe!
Mi az a csíksomlyói búcsú?
A csíksomlyói búcsú az összmagyarság egyik legjelentősebb keresztény eseménye. A csíksomlyói búcsú hálát adó fogadalmi zarándoklat hagyományát a székelyek kezdték el még 1567-ben a katolikus hit megvédelmezésének reményében.
Az egyház tagjai abban hisznek, hogy az ide ellátogató hívek, amennyiben bűnbánatot tanúsítva meggyónnak, és meghallgatják a szentmisét, teljes bűnbocsánatot nyerhetnek.
Minden év pünkösdjén több százezer hívő gyülekezik az Erdélyben található Csíksomlyó kegytemplomnál, hogy részt vehessenek a búcsún, és a szabadtéri misén, amelyet a Kissomlyó hegy, és a Nagysomlyó-hegy között tartanak meg.
A csíksomlyói búcsú története
Sokak szerint a csíksomlyói búcsú történelme még akkor kezdődött, amikor IV. Jenő pápa 1444-ben körlevélben arra buzdította híveit, hogy segédkezzenek neki a templomok építésében, cserébe pedig búcsút ajánlott. Ebben a levélben a pápa arra is kitért, hogy az ilyen búcsúkra hívők egész tömege várható, hála az ájtatosságnak, és a Mária iránt érzett tiszteletnek.
A XVI. század elején helyezték el a Mária-kegyhely templomban a híres kegyszobrot, amely egy hársfából kifaragott, 227 cm magas, és aranyozott alkotás. Máriát ábrázolja, ahogy sugárkoszorúval körülvéve a földgömbön és a holdsarlón áll, amin egy emberarc látható, a fejét pedig egy korona ékesíti, és egy glória veszi körül, amelyet tizenkét csillag alkot. Az egyik kezében jogart, a másikban pedig egy Jézust ábrázoló szobrot tart, aki szintén koronát tart.
A székely nép köztudottan különösen nagy becsben tartja Máriát, akire a „Napba öltözött asszonyként” is hivatkoznak és ez Mária-kultusz egészen régre vezethető vissza, még a kereszténység felvételének idejére.
A búcsújárás egyik legendája egy híres csatával függ össze. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta áttéríteni Csík lakosságát a római katolikus hitről az unitárius hitre. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján érkezett meg egy nagy sereggel Csíkba, amikor a katolikus lakosság épp Csíksomlyón gyülekeztek a gyergyófalvi plébános vezetésével. A csata alatt a harcképtelenek (asszonyok, gyerekek, és idősek) Máriához fohászkodtak segítségért, amit, a legenda szerint meg is kaptak – legyőzték János Zsigmond seregét és azóta minden évben megemlékeznek erre a Pünkösdi búcsúkor.
Az évek során az ide látogató hívek száma nőttön-nőtt, az 1990-es évekre már akkorára duzzadt a tömeg, hogy a Mária-kegytemplom, és az ezt körülvevő terület már nem tudta befogadni azt. A probléma megoldásaként 1993-ban építettek egy oltáremelvényt a hely völgyébe, azóta ott fogadják az ide érkezőket.
Gyere Te is és éld át a Csíksomlyói Búcsú csodáját, éld át személyesen az üzenetét!
